Életre kelt vers

@farkasfanni_hivatalos felolvasta az általam írt verset � (Kattintva elérhető)

A stílus ahogy megírtam ezt a verset még 2021 januárban, nem annyira művészi, de Fanni nagyon szépen kihozta belőle a legjobbat! Köszönöm Fanni, hogy életre keltetted!

(Borítóképnek próbáltam keresni valami olyan képet, ami leginkább kapcsolódik szimbolikusan a tartalomhoz, a duális világhoz és saját tapasztalataimhoz. Ezen a képen nagyon szabadnak, boldognak éreztem magam, életen egyik legszebb napja volt, de akkor még nem tudtam hogy rá egy hétre életem egyik legkeményebb és legszomorúbb tapasztalása fog következni, ami utána meghatározta az utána következő éveimet. Azt hiszem ennél szimbolikusabb képet nem is választhattam volna. Ha egyszer lesz elég erőm, ehhez a témához is hozzá fogok nyúlni.)

2020 a változás éve 

Mindenestre egy “pár gondolatot” hozzáfűznék a vershez, főleg a vége miatt, azoknak akik meghallgatják �

Asztrológiai szempontból a 2020-ban elindult változások 2023 márciusában aktiválódó hirtelen és radikális változásokra “készítenek fel” mindannyiunkat. Magas szinten ami történhet, hogy a világunk, az emberi faj, megérkezik a teljes egységbe és harmóniába. Ezt nem tudom garantálni, hogy az energiák magas szintje aktiválódik, de egyéni szinten ott a lehetőség ezt megtapasztalni, annak aki dolgozik magán. A jó kérdés az, hogy a kollektív tudat, a kritikus tömeg mit fog vajon megteremteni a “közösbe”. Buddhista és Zen tanítások szerint minden a világunkban megjelenő esemény, legyen jó vagy rossz a “tömeg tudat” által teremtett valóság, amiben mindenkinek van felelőssége. Tehát bármi ami VAN csakis azt tükrözi vissza, hogy az emberek többsége hogyan érez, gondolkodik és cselekszik. Ez a gondolat pedig rá is mutat a közösen megélt valóságban gyökerező egyéni felelősségünkre, ugyanis minél több ember fejében és szívében van rend és harmónia a világunk is annál harmonikusabb hely lesz. Úgy gondolom ehhez még csak hinni sem kell a Zen tanításokban, egyszerűen csak elég körülnézni és a korrelációra rálátni a világ helyzete, a vezetői és az általuk vezetett tömegek között.

 A változás értünk van

A változásokat sokszor valami fájdalmas dolognak éljük meg, pedig fontos lenne rálátni, hogy mindig minden értünk történik, akkor is ha az egónk pillanatnyilag ezt nehezen tudja felismerni, és szenved a változás miatt.Ennek az évnek és a következő évnek is kulcs témái a felelősségvállalás és a szabaddá válás (tudati szabadság) illetve a szív útjára való rálépés. Az ehhez vezető út, az önismereten és meditáción keresztül vezethet.A valóban szabad élet MINDIG felelősségvállalással kezdődik. Ha ebből a pozícióból találkozunk a változásokkal, életünk eseményeivel, akkor tudunk rájuk tekinteni áldásként és/vagy olyan tanításként, ami minket szolgál. Nem pedig áldozatként, hárítással, szenvedéssel.Ha minél több ember ébred erre rá, és minél többen elkezdik a sokszor önmaguk előtt sem egyértelmű önhazugságaikat levetni a elkövetkező 1-2 évben, és valóban elkezdenek önazonos életet élni, akkor a változások is jó dolgokat fognak hozni a kollektívnak is.

Az ember nem tökéletes

Alapvetően mindannyian úton járó, sokszor küszködő emberek vagyunk, akik szeretnének emberhez méltó, egészséges és boldog életet élni.  Éppen ezért is fontos az együttérzés kifejlesztése és a valódi szeretet felébresztése önmagunkban önmagunk és mások felé.

A földi “boldogság” definíciója mindenkinek más, de a megvilágosodás élménye elvileg mindenkinek ugyanaz. A megvilágosodás nem más mint a tiszta, mindent átlátó tudat teljes békéje a stabil derű állapotában. Az az állapot amit nem tud kibillenteni semmilyen kívülről érkező esemény.

Ezért is mondjuk hogy a valódi boldogságot anyagi javakkal nem lehet megvenni. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy remeteként kell élni, hanem azt, hogy végre a valódi vágyakat kezdjük el teremteni, egós törtetés helyett. Az egó mindig szűkösség elve szerint “GONDolkodik” és éppen emiatt különböző “rafinériákkal” próbálja elérni céljait. Vagy munka nélkül akar extra javakhoz jutni, hiszen a szűkösség elve mellett a haszon és az örömök maximalizálása a célja, ugyanis tudja, hogy a test élete véges. (A testünk ugyanis 100%-ban egóból van.) Az egó birtokolni akar, biztonságban lenni és halmozni az élvezeteket/tárgyakat.

Mégis, ha körülnézünk egészen biztos, hogy láthatunk boldogtalan és kétségekkel küszködő gazdag embereket a világban. Tehát lehet abban valami igazság, hogy az anyagi javak egy bizonyos szint felett már nem adnak annyit, hogy az ember valóban boldog lehessen puszta létezésüktől. És nem álszent szeretnék lenni, egy bizonyos szintig szabadságot adhat az anyag világában, amely szabadságot az ember jól kezelve emelkedhet, de rosszul kezelve a kapott szabadságot óriásit bukhat.

Az egyik mesterem szerint amikor nagyon gazdag életbe születünk, az egy vizsgaélet, ahonnan nagyot lehet zuhanni. Láttam már ilyenre példát, nem egyet. Hányan lesznek függőségek rabjai, azok közül  akiknek nem kell sokat tenni az életben való anyagi boldogulásért? Meglepően sokan…

 Ki a megvilágosodott?

A megvilágosult ember úgy tudom, hogy (én NEM vagyok megvilágosodva) minden összefüggést lát, emiatt “emlékszik pl. a jövőre”. Teljes harmóniában és elfogadásban van a világgal és a világban zajló eseményekkel, derű és szeretet árad lényéből. Pl.: ilyen a Dalai Láma vagy Echart Tolle.

Elvileg minden lény tudata ide tart (még a muslicáké is), csak mindenki máshol tart az úton. Van aki ki több örömön, van aki több szenvedésen megy keresztül adott életben, de a tudati fejlődéshez szinte biztos hogy életek láncolatában minden szerepet magára ölt mindenki. Keleti terminológiával az, hogy ki mit tapasztal adott életben, a karmától és önismereti “szinttől” is függ. Minél kevésbé ismerjük önmagunkat annál inkább vagyunk a “beragadt lemezünk”, azaz sorsunk áldozata.

Mi a pokol?

Ezt szokták úgy is mondani, hogy a megvilágosult tudathoz  7 kapu vezet; az egyik a poklon, a másik a mennyországon keresztül. A pokol ilyen értelemben a folyamatosan gondolatokkal terhelt zakatoló, félelemben, haragban tudatlanságban és sötétségben élő elme. Az ember nem lát minden összefüggést és emiatt nem tudja mit hoz a holnap. Ez a nem tudás pedig folyamatosan kételyeket és félelmeket ébreszthet benne. A “pokolban” az egó uralkodik és sokszor görcseivel még nagyobb bajt teremt magának, melyek sokszor lassan évek alatt bomlanak ki és mérgezik meg az ember életét, aktiválnak betegségeket, baleseteket, veszteségeket.

 Mi a mennyország?

A mennyország pedig innen nézve, a “Buddha tudat”, aminek belső megélése a béke és a derű, bármilyen külső hatás ellenére is. Ez a szív és tisztánlátás útja. (Pl.: aki elindul a belső önismeret útján, minden “szintlépésnél” aktiválódhatnak olyan életesemények melyek épp ezt a belső derűt hivatottak “edzeni”. Ezért sem könnyű az önmagunkkal való találkozás és ezért is hagyják sokan abba a megkezdett munkát, mert a mélységek és “próbatételek” ijesztően tudnak hatni kellő megértés nélkül. Holott ha már egyszer ráléptünk a belső ösvényre, azt fontos lenne végig vinni lehetőségeinkhez mérten. Az emberi tudat olyan mint egy fa, ahogy növekszik a lombkorona, a fény benne, úgy vele együtt az árnyék is. És ezzel az ég adta világon nincsen semmi gond, hiszen a Földi létezés duális világában tapasztalunk éppen. Minden ami nem fény, csupán illúzió és azért van, hogy segítsen felismerni valódi isteni önvalónkat. 

A világunk a tudatunk tükre

Az, ami a világban történik jelenleg, -akár a kibontakozó ökológiai válságot nézzük -, azért van szerintem, mert egyelőre több ember választja a “karma útját” a tudatlanság, kapzsiság és harag “szentháromságában”. Sajnos népszerűbb hárítani, mutogatni, ítélkezni, gyűlölködni és harcolni másokkal.

Úgy gondolom, hogy szerencsére mégis egyre többen kapnak és fognak kapni lehetőséget arra, hogy a belső viharokat és az abból származó negatív és lehúzó érzelmeket ki tudják purgálni magukból a valódi és mély önismeret segítségével a következő előttünk álló időszakban. Soha nem állt rendelkezésre ennyi eszköz, segítő és tudás, mint napjainkban. Ráadásul Magyarország ebből a szempontból kiemelt helyen van. (Aki hisz a reinkarnációban, annak mondom, hogy van egy gondolat miszerint pl. rengeteg magas szintű tibeti mester született itt újra és vállalta hogy világi életet tapasztal és segítik az itteni tudatosodást. Egy ashramban vagy kolostorban megvilágosodni “nem olyan nagy dolog”, de adókat fizetve, anyósok, üzlettársak társaságában egész más kihívás, így ezeknek a mestereknek is egy jó lehetőség stabilabbá tenni a tudatukat. Tehát itt rengeteg tiszta minőségű segítség áll rendelkezésre.)

Szép új világ

Összegezve tehát; hiszem, hogy ha minél többen alázattal elkezdik kidolgozni önmagukból saját negatív tendenciáikat, és minél többen átmossák életük elakadásait a tudatosság fényében, akkor csodás évek várnak ránk és egy olyan szép új világ kibontakozására van lehetőség  (nem a Huxley félére), amiben az emberiség már tudatosabb, több csodát és kevesebb harcot teremt önmagával és másokkal. A fejlődő világunk egy csodálatos hely, ismert történelmünk egyik legideálisabb szakaszában van, amiben óriási lehetőség rejlik, hogy a fajunk szeretettel harmóniában élhessen. A feladat és a kihívás az egyéni felelősségvállalásban gyökerezik.