Ez a blog, a felelősségvállalás fontosságáról szól. Jellemzően spirituális nézőpontokkal fűszerezett gondolatokkal világítok rá írásaimban arra, hogy minden, amit az életünkben tapasztaltunk, a mi saját teremtésünk. Ha tudatos, de ha nem tudatos, akkor is.
Nem vagyok szakember, sem pszichológus, a nézőpontjaim jellemzően a saját tapasztalataimon alapszanak.
Önismerettel több mint 5 éve foglalkozom aktívan, és csodálatos tanítóktól tanultam ez idő alatt. A tanítóim sosem mondták meg mit tegyek, hanem irányt mutattak, amivel visszaadták a kezembe az erőt, hogy felelősséget vállalva végre elindulhassak a felnőtté válás, így a valódi szabad és boldog élet irányába.
Mint ahogy a tanítóim, én is ember vagyok, tehát nem vagyok tökéletes. Sok mindent sikerült már megoldanom, és sok mindenben még csak a felszínt "kapargatom". Van, hogy hibázok, és van hogy egész ügyesen reagálok már olyan helyzetekre, amik régebben nagyon kibillentettek az egyensúlyomból.
Nem vagyok tökéletes, de igyekszem minden egyes nap önreflexióval jobbá válni. Hiszem, hogy a változás, az egyik legfontosabb és leghasznosabb dolog az életünkben, hiszen jó esetben az a fejlődés előfeltétele.
Hiszek a felelősségvállalásban, és abban, hogy egyéni és kollektív szinten is csak ezzel a hozzáállással van boldog jövőre lehetőség, ahol a béke, a nyugalom és a szeretet jellemzi a mindennapokat.
Ezen a blogon, a saját, eddigi megértéseim alapján, gondolatokat, történeteket leírva szeretnék minden kedves olvasónak hozzájárulás lenni ahhoz, hogy békésebb, egészségesebb, boldogabb életet élhessen.
Nem tartom magam "megmondó" embernek, az én nézőpontjaim is csak egy szubjektív része az EGÉSZnek, az objektív valóságnak. Az általam megfogalmazott gondolatokat nem tekintem egyetemes igazságnak, és fenntartom a jogot arra, hogy nézőpontot váltsak, ha már az, ami eddig működött az életemben, már nem szolgál tovább engem pozitívan.
Ha nem vagy nyitott a spirituális nézőpontokra, ha még hiszed, hogy áldozat vagy az életedben és másokra mutogatsz a körülményeid miatt, és ezen nem is tervezel változtatni, akkor kérlek ezt a blogot semmiképp se olvasd, mert a gondolataim nagy valószínűséggel be fognak akadni, és nem fog tetszeni, amit írok.
Nem jó, hanem IGAZ szeretnék lenni
2016-ban a pánikbetegségem vitt el arra az útra, hogy igazán szembenézzek önmagammal, a bennem zajló érzésekkel, és meghúzzam a határaim toxikus kapcsolatokban.
A pánikbetegség sok esetben arról szól, hogy az ember másoknak megfelelve, önmagát elnyomva, a…